Amit a közös munkáról mondanak.

Talán egy hónapja ért véget a második terápia szakasz. Receptre írnám fel mindenkinek.
Számadást készítek. 58 évesen elégedettebb vagyok az életemmel, mint valaha bármikor. Szerelmes vagyok. Talán életemben először nem az a vágyakozó szerelem, hanem a valóságos, kézzelfogható, és ami a legeslegjobb, hogy kölcsönös. Mondhatnám, hogy szerencsém van. De igazából azt gondolom, hogy megdolgoztam érte. Eljutottam oda, hogy leszoktam a mások és a környezetem hibáztatásáról. (Beleértve a szüleimet is, akiknek nagyjából meg is bocsátottam.) Sokat fejlődtem. Ez nem azt jelenti, hogy „meggyógyultam”. Hiszen most is vagyok döntésképtelen vagy gyáva, vagy depresszív. A különbség hogy ezt elfogadom magamtól. Megbocsátottam magamnak a vélt vagy valós bűneimet nagyjából. Mert persze előjön így is a lelkiismeret furdalásom, hogy nem voltam jó anya, s nem voltam jó gyerek. De ez is én vagyok. Ezen is dolgozom még, hogy meg tudjak bocsátani magamnak is, hisz nem tudhattam, tudtam mindent anno, és hogy akkor nem tudtam többet kihozni magamból, mert még ott tartottam. Ez az út jó hosszú volt. Sok könny, düh, elkeseredettség, kilátástalanság, hit, remény, kíváncsiság, fejlődni vágyás és akarat szegélyezte ezt az utat. Önmagamra találtam? Vagy elfogadtam magam? Mindegy is. Lényeg, hogy bátrabbá, elégedettebbé váltam. Azt gondolom, András segítsége nélkül, egyedül nem jutok el idáig.
Még az jutott eszembe, hogy eddigi életem legmeghatározóbb tanulsága, hogy sosincs késő!

Andrással 2021-ben kezdődött a terápiám, munkám. Nagyon intenzív és szélsőséges időszakot éltem meg akkoriban, azt éreztem, azonnal segítség kell, vagy elvesztem a józan eszem. Azóta vagyok hálás a sorsnak, ha van ilyen, hogy Andrással dolgozhattam. Nekem nagyon fontos, hogy a terapeuta ne csak meghallgasson és validálja az érzéseimet, hanem beszélgessünk, cseréljünk véleményt, kérdezzen vissza, hogy képes legyek máshogy végig gondolni a dolgokat, még akkor is, ha nem mindig „tetszik” az, ahova érkezem. Mert így lehet változtatni. Ez a fajta odaforduló, odafigyelő, emberközpontú és aktív hozzáállás András részéről rengeteget segített nekem, és habár már nem járok terápiára, elég gyakran előfordul, hogy azt kérdem magamtól: „Na, akkor most mit mondana Csizi András?”. 🙂
Számomra mindig erős bázis és refernciapont marad a közös munka, Minden jót kívánok, köszönettel,
Barbara

Andrásnál először 2020-ban, 32 éves koromban jártam. Akkor már tíz éve nagyon erős szorongással éltem, éppenhogy elevickéltem az életben. Több piszchológusnál és segítőnél jártam már előtte, de igazi áttörést egyik sem hozott. Ezért 32 évesen már lassan kezdtem elfogadni, hogy akkor ez lesz, ilyen lesz az életem, mindennap beszűkült tudatállapotban próbálok majd valahogy átvergődni az életen. Teljesen összetörnek éreztem magam és hiába próbáltam pszichoszomatikus jelekkel kérni, hogy valaki mentsen már meg. Aztán az Andrással való 1,5 éves közös munka váratlan fordulatot hozott. Valami olyasmit kaptam, amit a szüleimtől kellett volna megkapnom,; a belső iránytűmet, a belső hangomat hallhattam meg életemben először a terápiának köszönhetően. Ez alapjaiban javította meg a mindennapjaimat, így örökre hálás leszek. Eddigi életem legjobb döntése és befektetése volt, az Andrással való közös munka. Ezúton is köszönöm.

Szóval a közös munkáról “Csizivel” (én csak így hívtam magunk között)…

A magázódást nehéz volt megszoknom, viszont életem egyik legjobb döntése volt Andrást választanom kísérőmnek. Azt kell, hogy mondjam, hogy az általa képviselt valóság és “terápiás” irány teljesen más, mint amit vártam volna vagy amit gondoltam egy szakemberről. És pontosan erre volt szükségem!
– Olyan eszközöket és megértéseket kaptam, amelyeket – tudom – egész életemben használni (és mélyíteni) fogok.
– Konkrét, nagyon pozitív változások történtek az életemben, de nem azért, mert kitűztünk volna bármiféle ezzel kapcsolatos célokat. Nem. Ezek a saját idejükben egyszerűen megtörténtek.
– Olyan nekem András, mint egy gyengéd, de határozott “pásztor”, aki újra meg újra visszaterelt az igazsághoz és valósághoz vezető útra.
– Valójában csak “beszélgettünk”, mégis, az egyik legerőteljesebb folyamattá vált ez, hiszen minden ülésünk között az újonnan kapott impulzosokkal 1-2 hétig folyamatosan dolgozhattam.
– 30 év önfejlesztéssel és önismerettel a hátam mögött, a “tudásom” nagy része teljesen felfordult, átmosódott és ami maradt, az viszont sokkal valóságosabb, mondhatjuk, bölcsebb.
Egyszerűen pontosan tudom, hogy mi a teendőm, mik az “eszközeim”, és hogy hogy hogyan éljem az életem másképpen. 1%-ot korrigáltunk az irányon, de óóóó, az az 1% hosszútávon mit is jelenthet! Szuper izgalmas!

Örökké hálás leszek az együttműködésünknek!
Köszönöm,
Endre

Több mint öt évvel ezelőtt vettem részt András terápiáján.
Együttműködésünk rövid ideig tartott (körülbelül fél év), kifejezetten hasznosnak gondoltam akkor is és most is. A heti egy alkalmas konzultáció számos témakörben felnyitotta a szememet, két nagyon fontos kérdésben az egyik válasz durván sokkolt, a másik viszont kifejezetten megerősítette azt, amit addig is gondoltam. Az ott elhangzottak, átéltek, előbukkanó gondolatok gyakorlatilag kijelölték az utat, a hogyan továbbot.
Mindenkinek ajánlom, jó szívvel – annak is, aki úgy érzi, „semmi baja sincs”, mert lehet, hogy de, van, csak nem tud róla.

Kisebb-nagyobb szünetekkel két éven keresztül jártam Andráshoz, egy éve fejeztük be az üléseket. Egy párkapcsolati döntést nem tudtam meghozni, gondoltam pár beszélgetés egy külső szemlélővel segíthet.  
Drága a konzultáció, gyerek mellett nehéz megoldani, nem tudtam pontosan mit várok, mit kapok, megéri-e. Fenntartásokkal, távolságtartással és egy adag gőggel felvértezve mentem. Arra gondoltam, hogy nekem csak ehhez az egy döntéshez kell segítség, 3-4 alkalmat megér, csak annyit árulok el magamról, amennyit muszáj, csak a problémára koncentrálva (mert majd azt én jobban tudom). Egyáltalán nem volt számomra komfortos ez a helyzet, nem akartam elveszíteni az irányítást, sem belátni, hogy segítséget kérek. Emlékszem, András egy alkalommal határozottan rám szólt, hogy ha ilyen stílusban folytatom, akkor feleslegesen megyek és csak kidobom a pénzem. Teljesen igaza volt. Innentől lett együttműködés a közös munka és innentől éreztem magam biztonságban. Ezt azért tartom fontosnak, mert nem tudom, hogy valaha húzott-e határt valaki velem szemben, tisztelettel. Nagy szükségem volt rá,

Az első alkalommal András elmondta, hogy nagyjából hogy épül fel a folyamat, mik az együttműködés szabályai. Nekem nagyon jó volt, hogy ezekben megegyeztünk és be is lettek tartva. Mindig pontosan és felkészülten várt.

Abban a történetben, amit az első alkalmakkor meséltem magamról, szinte nem is szerepeltem. A közös munka folyamán viszont összeálltak az emlékeim, érzéseim egy koherens történetté, ami rólam szól. Egyre inkább főszereplő vagyok, ennek minden nap érzem a hatását a döntéseimben. Kaptam nagyon egyértelmű szabályokat, amikbe lehet kapaszkodni. Korábban sokat bántottam magam, a belső hang egy számonkérő monológ volt, sosem voltam elég jó, bármit csináltam. Andrástól kaptam egy kíváncsi, elfogadó, megértő belső hangot is. Egyre inkább képes vagyok több szemszögből ránézni a helyzetekre. A belső hang monológból párbeszéd lett. A teljesítmény mellett fontos lett az is, hogy miért csinálom és hogy vagyok közben. Úgy érzem, hogy azzal, hogy megtapasztaltam egy ilyen kapcsolatot, jobb szülő is lettem. 
Nekem segített, hogy Andrásnak van saját szülői tapasztalata és céges tapasztalata is. A közös munka alatt kértem és kaptam fizetésemelést, váltottam állást magasabb pozícióba, tudatosabb lettem és jobban megbecsülöm magam. 

Azóta jártam csoportba, másik mentálhigiénés szakemberhez, klinikai szakpszichológushoz. Már több tapasztalattal is azt gondolom, hogy akkor nagyon jól tettem, hogy segítséget kértem és egy cseppet sem bántam meg, hogy Andráshoz fordultam.

Hálás vagyok a kíváncsiságáért és figyelméért. Szívből ajánlom másnak is.

(Eddig) két terápiás sorozatot vittem végig Andrással. Mindig jó érzéssel, várakozással érkeztem és feltöltődve, hasznos, aktuális problémáim megoldásához, döntéseim támogatásához fontos gondolkodnivalókkal távoztam.

Mindenkinek szívből ajánlom András segítségét aktuális (vagy múltbeli) élethelyzetének megértéséhez, annak problémás részeiben való útmutatáshoz, támogatáshoz.

Köszönettel,
Péter

Kedves András!
A mi együttműködésünk nagyon hamar véget ért a párterápián. Célirányos kérdéseivel ugyanis pont az vált számomra világossá, amire már vagy két éve kerestem a választ. Ideje kilépni a házasságomból, mert csak megbetegít, tönkretesz.
Ahogy mások is írták, először ijesztő, hogy az ember csak magára számíthat, de idővel nagyon megnyugtatóvá tud válni.
Korábban voltam Önnél csoportos önismereti beszélgetésen, szívesen részt vennék újra, ha lesz ilyen alkalom!
Addig is köszönöm a segítséget, a posztjaiban a napi „útmutatást”, igazán sok erőt adnak!
Üdvözlettel:
Egy hálás kliense

Úgy érzem, hogy határozottan nem voltam felkészülve arra, hogy a mai lesz az utolsó beszélgetésünk, kerek 2 év után, még akkor sem, ha már bennem is megfogalmazódott, hogy megpróbálnám egyedül, segítség nélkül kezembe venni az irányítást az életem és a saját érzéseim felett. Mert hiába csak két hetente találkoztunk (bár az utóbbi időben sajnos ritkábban) – az igazat megvallva az életem részévé vált. Nem mint „egyszerű terapeuta”, hanem lelkem mindent tudója, az életem összes szereplőjének kihangosítója, a „kicsi A” narrátora… a tükröm. Szerettem Önnel beszélgetni. Kimondhatatlanul hálás vagyok arra az értő figyelemre, amit életemben először Öntől kaptam meg igazán és hogy ülésről ülésre egyre tisztábban láttam/ ismertem meg saját magam az Ön szemüvegén keresztül. Elmondhatatlanul sokat adtak a saját történetei, példái, amitől méginkább úgy éreztem, hogy teljes mértékben ért engem és hogy nem vagyok egyedül. Először Önnek hittem el igazán, hogy okos vagyok és az Ön segítségének köszönhetem, hogy már ki is kérem magamnak, ha ezt valaki megkérdőjelezi. 🙂 Köszönöm, hogy mindvégig mellettem volt, hogy segítő kezet nyújtott és kihúzott a mélyből, hogy aztán még mélyebbre ásva kerüljek igazán közel magamhoz.
Mikor letettük a telefont, egyszerre éreztem a szívemben végtelen hálát és szomorúságot…aztán elöntött a bizonytalanság érzése…a hogyan tovább…majd a következő pillanatban a Facebook-ot megnyitva egy kép fogadott ezzel a szöveggel:
„Először megijedsz, hogy csak magadra számíthatsz… Aztán megnyugszol, hogy: magadra számíthatsz.”
Mintha Ön küldte volna. 🙂
És megnyugodtam.

MINDENT KÖSZÖNÖK!

Minden jót kívánok Önnek!

Üdv,
A

András kítűnő módszere és az általa vezetett terápia gyökeresen változtatta meg és terelte pozitív irányba az életemet és az életérzésemet.
A sikeres élet külső jegyeivel díszítve, de belül összetörten, lelki és mentális kiégéshez közeli állapotban érkeztem meg hozzá. Már az első alkalom során nagy bizalommal töltött el, amikor érthetően, pontosan és logikusan magyarázta el a terápia lényegét, hogyan fogunk haladni és mire számíthatok. Értő figyelme, hitelessége és humora tűpontosan tárta fel a jól eltakargatott önbecsapásokat, torzításokat, vakfoltokat, és a valódi sebeket. Segített felismerni, hogy miért éltem úgy az életemet és kinek szerettem volna valójában megfelelni.Emberségesen, bátorságot adva mutatta meg a gyógyulás útját.
Félévvel a terápia után sokkal magabiztosabb, erősebb, valamint nyugodtabb és elfogadóbb vagyok. Örömmel figyelem, ahogy az életem és körülöttem a dolgok egyre pozitívabb irányba változnak. Hálás vagyok Andrásnak.
Mindenkinek tiszta szívből csak ajánlani tudom!

Tavaly májusban kezdtük el Andrással a közös munkát. Nagyon vacak állapotban kerültem hozzá. Éjjel nem tudtam aludni, bőrproblémáim voltak, minden nap nagyon sokat sírtam, egy „se veled-se nélküled” típusú, bántó párkapcsolatban éltem, étvágytalan voltam, rendszeresen volt pillangórepkedés szerű érzés a mellkasomban. És ezt az állapotot csak úgy tudtam leírni, hogy „nem vagyok jól”.
Az akut fájdalom nagyon hamar megszűnt, a bántó párkapcsolatból 2-3 terápiás alkalom után ki tudtam szállni. Megtanultam megfigyelni saját magam, címkézni és leírni az érzéseim, észrevenni, és megfelelően reagálni a saját fizikai és lelki szükségleteimre. Egy év terápia után lett rálátásom a saját evészavaromra. Megtanultam, hogy hogyan tudok egyedül, magammal is jól lenni. Sokkal lazább, megengedőbb vagyok, felszabadultabban viselkedem társaságban. Az az alapérzés kísér mindenhova, hogy van helyem a világban. Az életminőségem minden tekintetben fantasztikusan sokat javult.
András az alkalmak alatt nyugalmat és kiegyensúlyozottságot sugárzott. A szememben végig hiteles tudott maradni. Értőn és érzőn figyelt, ha úgy adódott csendben ültünk. Nagyon jól össze tudta foglalni az általam elmondottakat. Humorával feldobta a találkozásokat. Nagyon élveztem a vele töltött időt, életem egyik legjobb befektetésének érzem, hogy elmentem hozzá. Jó érzéssel ajánlom!

Egész életemben álarcot viseltem, úgy tettem mintha nem omlana össze a világom valahányszor valaki kisétál az életemből. Sosem tudtam megértetni miért mennek el, mindig próbáltam harcolni ellene, de aztán segítséggel megértettem, nem az a kérdés miért mennek el, hanem hogy miért harcolok valamiert/valakiert ha ok nem akarnak maradni. Sok trauma ért, de sosem tartottam olyan fontosnak ezeket, sosem helyeztem magam előtérbe, addig amíg rá nem jöttem, hogy semmi nem fog változni ha én nem érzem eleg fontosnak saját magam. Mindig azt hittem valami baj van velem, András segítségével rájöttem, hogy nincs velem baj, hogy eleg vagyok ahogy vagyok. Mar nem keresek kibúvót, hogy miért ne álljak ki magamert és azért ami nekem fontos. Csak megteszem. Persze ez egy folyamat, nem lehet elégszer gyakorolni. András segítsége nélkül nem dolgoztam volna fel mindezt, túléltem volna, de milyen élet az olyan ahonnan a legfontosabb személy hiányzik az életemből, az ÉN?! Szóval köszönöm, tényleg! Fontos lecke volt ez és végre megértettem.

Én csak beszélgetni szerettem volna valakivel, aki megért, mégis, egy majdnem 8 hónapos önismereti terápia lett belőle. Hálás vagyok, hogy így alakult, mert bár már sokféle módszerrel és személlyel foglalkoztam önismerettel, úgy tűnik, ez a 8 hónap volt igazán hatásos és eredményes. Más embernek érzem magam a terápia után, és hálás vagyok Andrásnak ezért a folyamatért. Őszintén szólva nem hittem, hogy valaha képes leszek másként hozzáállni olyan problémákhoz, amelyek már több évtizede kísértek és megnehezítették az életem…és azt, hogy fontos legyek saját magam számára annyira, hogy ezekre másként tekintsek. Andrással folytatott munka felnyitotta a szemem, és megváltoztatta az életem, magabiztosabb, erősebb és elégedettebb vagyok az életemmel, minden területen.Hálásan köszönöm a türelmét, empátiáját, humorát, emberségét és szaktudását, meleg szívvel ajánlom őt mindenkinek, aki szeretne magára találni! 🙂

Csak jókat tudok írni. Azt hiszem mindenkire ráférne egy ilyen segítő folyamat. Közel egy évet dolgoztunk együtt. Olyan változásokon mentem keresztül, amikre magam sem gondoltam. Lett önbizalom, önismeret, tudom mit mire miért reagálok, stb. Elfelejtettem az önbizalomhiányt, kattogásokat, fölösleges idegeskedéseket.

Köszönöm!

Andrást egy magánéleti krízis kapcsán kerestem fel, majd szép lassan és módszeresen elkezdtünk önismereti kérdésekkel (is) foglalkozni. Először nem értettem miért, hisz nekem nem ez volt a fő gondom, aztán rájöttem, hogy mégiscsak innen kellene kezdeni. Kiváló alapossággal térképeztük fel a múltamat és az akkori elakadásokat, hiányokat, melyeket a folyamat során kiválóan sikerült feltölteni, újraformázni. Andrást kifejezetten ajánlom, nemcsak jó humora, profi hozzáállása és jó alkalmazkodóképessége miatt, hanem azért is, mert megoldás és eredményorientált. Nagy köszönet illeti eredményes munkájáért.

Lassan egy éve véget ért az együttműködésünk. Két mondatát Andrásnak nem hittem el anno. Az egyik, hogy ha én megváltozom, akkor a környezetem is változni fog. Idővel a saját bőrömön tapasztaltam meg e mondat tartalmának igazát. Ahogy változtam, úgy javult, rendeződött a kapcsolatom lányaimmal, a párommal, és a körülöttem élő emberekkel.
A másik mondat, hogy a folyamat alatt megkezdődött változások majd bennem tovább fejlődnek, fokozódnak. A mai napig érzem a hatásait. Magamra is rácsodálkozom, hogy amitől régen féltem, vagy feszélyezett, mára lazán, vagy legalábbis egészen jól megoldom, attól függően miről van szó. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek félelmeim, vagy néha nem kattan vissza a régi énem (bár nagyon-nagyon ritka), de ilyenkor felismerem, és tudom kezelni.
A gyermekkoromban ért traumák már nem kísértenek. Valamiféle fura bölcs érzéssel gondolok vissza rájuk, szívemben csak megbocsátás és szánalom van az elkövető szülőmmel szemben.
Végig nagy mélységeket jártam be a lelkem mélyén, ami tudott fájni rendesen, de megérte őszintének lenni magammal szemben, az eredményt tekintve. Mindenkinek ajánlom, aki rászánja magát! Legyen bátor és tisztelje meg magát őszinteséggel.
Elevenen emlékszem arra a napra, amikor úgy döntöttem, hogy segítséget kérek, mert kétségbe voltam esve, és azt éreztem, hogy nem bírom tovább magamat elviselni. Felmentem a netre, és az első név amit „kidobott” András neve volt. Mai napig úgy gondolom, hogy ez sorsszerű volt.
Leírni sem tudom, mennyire hálás vagyok Andrásnak a segítségéért, a türelméért, figyelméért, amivel végigvezetett azon az úton, amelynek folytatásaképp egy boldogabb, minőségibb életet élhetek. 

Akinek segítségre van szüksége szívből ajánlom Andrást! A konzultációk alatt teljes figyelemmel kísért, támogatott. Számára a munkája, hivatás. Személyisége, élettapasztalata, elkötelezettsége, lényeglátása, humora hozzájárult, hogy lelkileg megerősödjek és megtaláljam a lelki békémet! Köszönöm!

Elég sok megpróbáltatás ért gyermekkoromban.
Amelynek hatására sok szerepet öltöttem magamra. Andrással való közös munkánk során, sikerült levetkőzni ezeket a szerepeket és rátalálni, elkezdeni megismerni az igazi énemet.
Ezen kívül sikerült felismernem, hogy magamra mindig számíthatok és önmagamnak én vagyok a legnagyobb támasz.
Sikerült megfelelési kényszeremtől is megszabadulni.
Elindultam egy olyan úton, ahol felelősséget vállalok magamért és a döntéseimért.
Megtanultam becsülni magam.
A konzultációk segítségével megtanultam a nehézségekre úgy tekinteni, hogy azok segítettek hozzá, ahhoz amit most szeretek és tisztelek magamban.
Sokkal könnyebb az élet összes területén a dolgom, mióta sokkal jobban tisztában vagyok önmagammal.
Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Kedves András!

Köszönöm az üzenetét!! Nagyon hasznos és hatékony volt az Önnel töltött idő, bár belátom hogy túl kevés ideig vettem részt az órákon.
Az életem legnehezebb időszakát éltem és el sem tudtam képzeli, milyen lehet és miről szól az Ön által használt módszer, nekem nagyon tetszett és minden egyes ” foglalkozás” után sokkal jobban éreztem magam. Közvetlenül az órák után is, nagyon sokat jelentett nekem, hogy a napjaimat ép ésszel túléljem.
Az Ön személye is hozzájárult az eredményhez, nem tudom más milyen eredményesen végzi a munkáját, de az biztos hogy az Ön személyének is köszönhető hogy a páciensek biztonságban érzik magukat és meg tudnak nyílni Ön előtt.
Köszönöm szépen..

Amit megfogadtam az Önnel töltött idő után – miután elég erősnek éreztem magam ehhez – az az, hogy magamat rendbe fogom hozni és azután zárom le, vagy esetleg folytatom másként a kapcsolataimat, munkámat, életemet.
Örömmel kimondhatom, hogy sikerült. Sikerült önmagamat szépen egyensúlyba helyezni, örömmel kelni reggelente és örülni sok sok dolognak ami engem körülvesz. A tükörbe nézek és rendben vagyok, ez egy nagy csoda!!
Aztán a munkám, sikereim vannak és nagyon boldog vagyok (amúgy is imádtam a kihívásokat, ezek nélkül nem tudok létezni..), szeretem a munkahelyemet és minden nap örömmel kezdem a napot!

A párkapcsolatom: nagyon fájó, nehéz, rögös út volt a miénk. Sajnos majdnem, hajszál híján, belefáradtam a harcba, de most elmondhatom hogy mindegyikünk – sebekkel ugyan – de baráti viszonyban el tudtunk egymástól szakadni.
A baj az, hogy a volt párom, „A”, nem találta meg az útját és ez kihatással van ránk (a gyerekekre). Sok a gondja önmagával és ennek isszuk a levét még a mai napig.
Igen, ez az amiben az Ön módszere nekem sokat jelentett, megtalálni önmagamat. Neki is ezt javasoltam, forduljon segítségért valakihez, mert ez nem szégyen. Ez az ő veszte, ezért szenvedtem annyit mellette (önbecsülés hiánya, önbizalom hiánya, lecsúszottnak érzi magát stb.) Egy ilyen férfi, tele hozott problémával, akart rajtam és a gyerekeken beteges módon uralkodni, hordani a nadrágot..
Bár elmenne Önhöz, biztos jót tenne neki. De ez már az ő baja.

Úgy érzem, még sok erősítésre van szükségem, mert vannak időszakok, amikor nehéz, nagyon nehéz…
De megyek előre és nem hagyom magam!
Örülök hogy megismertem, köszönöm szépen!

Üdvözlettel:
„B”

Egy 17 éves, sehová sem tartó párkapcsolatból kilépve teljesen meghasonlottam önmagammal, ehhez nagyban hozzátett a volt párom zsarnokoskodása is. Idegösszeomlást kaptam, skizofrén epizódokkal, mélységes mélyen jártam. Pár dologban biztos voltam, tudtam, hogy időre van szükségem, hogy gyógyszerek nélkül akarok kimászni ebből, és hogy nekem kell csinálni, más nem oldja meg helyettem. Munkahelyet váltottam, olyan helyen kezdtem dolgozni, ahol ilyen idegállapotban is lehetett, és közben a világon minden követ megmozgattam, hogy összerakjam a pici apró darabokra hullott önmagam. Minden létező könyvet, internetes forrást elolvastam, beszéltem papokkal, pszichológusnál, pszichiáternél jártam, igyekeztem magyarázatot találni arra, mi történik velem. Nagyon apránként haladtam, a mindennapjaim pokoliak voltak, nem gondoltam volna hogy ennyi könnye van egy embernek. Viszonylag sok munka volt már mögöttem, rengeteg hibámmal, rossz döntésemmel, gyerekkori sérülésemmel szembesültem, mikor is megakadt a folyamat, nem tudtam, mitévő legyek, tudtam már sok mindent, de fogalmam sem volt, ebből hogyan lehet előre lépni. Ekkor jutottam erre a honlapra és gondoltam teszek egy próbát. Megérte, mindössze hat alkalom kellett ahhoz, hogy a maradék terheket is le tudjam tenni és újra minőségi életet legyek képes élni. Tetszett az, hogy amikor bennem még csak éppen megfogalmazódott, hogy már talán nem is kell segítség, András maga közölte velem, hogy ha igénylem, természetesen jöhetek még, de ő úgy látja, már egyedül is megállok a lábamon.

Ennek már több éve. Azóta új párkapcsolatban élek, házasságban, anya lettem, húsz hónapos kislányunk testvére hamarosan megszületik. Boldog vagyok, kiegyensúlyozott, függés nélkül tudok kötődni, a konfliktusaimat is hatékonyan, megértéssel, türelemmel tudom kezelni. Felfogtam mit jelent, hogy a boldogságomért én vagyok a felelős, nem más. Jól vagyok, boldog vagyok, és így utólag örülök annak a mélységes lelki nyomorban töltött két évnek, mert rengeteget tanultam, nyertem belőle. Végül a megfelelő helyen sikerült a mostani egészséges állapotba jutnom, András segítségével, csak ajánlani tudom bárkinek!

Andráshoz eltört szárnyú madárként érkeztem. Olyan madárként, aki maga törte szárnyát. Szándékkal, csak akkor még nem értettem miért. Hosszú, mély és bizalmas út volt: András feldobott, és megtanultam újra repülni.

Andrással pár éve „dolgoztunk együtt”, egy meglehetősen mély depresszió kellős közepén kerestem meg őt. Úgy gondoltam, abból a pokolból nincs kiút, a reménynek csak egy nagyon apró szikrája élt már bennem. Aztán szépen lassan megtanultam két fontos dolgot Andrástól: az egyik az, hogy rajtam áll, melyik tüzet „táplálom”, milyen gondolatokat hagyok elhatalmasodni a fejemben, a másik pedig az, hogy nem próbálni kell, hanem tenni. Ezek a „tanácsok” azóta is visszaköszönnek, és segítségemre vannak, amikor úgymond lankad az életkedvem, vagy elmerülnék a sok negatívumban…ezért mindig örömmel, és pozitív érzésekkel gondolok a közösen töltött órákra! Hiszem, hogy ezek jelentősen hozzájárultak nem csak gyógyulásomhoz, de fejlődésemhez is.

Azt vettem észre magamom, hogy az utóbbi párkacsolataimban ugyanaz az érzés és ezáltal viselkedés jelenik meg ismét. Ez az érzés a szerethiány volt továbbá, azt éreztem, hogy én mindig többet adok, teszek bele a kapcsolatba, mint a párjaim. Ez a szeretethiány a viselkedésemben is megjelent. Ez és más dolgok a kapcsolat végéhez vezetettek, pedig utolsó páromat el is jegyeztem (ő volt az első).
Mivel korábban felismertem ezt, illetve akkori párommal szükségesnek éreztük szakember igénybevételét elmentünk pszichológushoz, aki engem Andráshoz küldött. Itt és így kezdődött az a majdnem 2 éves kapcsolat illetve „kezelés”. Nagyon érdekés volt számomra azt tapasztalni, hogy ez ilyen jellegű kezelések valóban sikeresek és a múltból a tudatalattiban ragadt dolgok, blokkok feloldásával reakcióm is változnak. Köszönet Andrásnak, hogy ezen a problémom túl segített. Most már úgy érzem ez a szeretethiány-érzés nem fog ilyen állapotokat előidézni a jövőbeni életemben, kapcsolataimban. Örök hála!

Andrással több, mint 2 éve dolgoztam együtt. Akkor jutottam el az életemben arra a pontra, amikor felismertem, segítséget kell kérnem, mert egyedül nem tudok továbblépni. Az emberi kapcsolataimban és főleg a párkapcsolatok területén voltak problémáim, amiket már évek óta próbáltam megoldani… sikertelenül. Kétségbeesve, és először szégyenkezve kértem segítséget, és szerencsére egy olyan emberre akadtam András személyében, aki képes volt segíteni. A segítő beszélgetés fordulópont volt az életemben, ma már sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, és boldogabb vagyok. És az eredeti problémám is megoldódott. 🙂 Azt azért el kell mondanom mindenkinek, aki erre szánja magát: csak azt várhatja el tőle, amit ő maga is beletesz. És van, hogy sokat kell beletenni. Ha erre valaki képes, és hajlandó, András személyében megtalálja a megfelelő segítőt. Köszönök mindent még egyszer!

Mint mindenkié, az én helyzetem is speciális volt.
Speciális azért, mert sikeres és megbecsült ember voltam a mindennapokban, úgy otthon, mint a szakmámban, de nem tudtam felül kerekedni a kemény szenvedélybetegségeken, a dühkitöréseken, a siker hajhászásán és az egó okozta rossz tulajdonságokon… mindezek után jutottam el Andráshoz.
András nálam választ és megoldást nyújtott a problémáimra.
Fél év után már határozott javuláson mentem keresztül és bő egy év után már egyáltalán nem nyomták a lelkemet az elmúlt hosszú idők gyötrelmei.
Mindazonáltal szentül meg vagyok győződve róla, hogy András személyisége, nyugodt de határozott stílusa és a páciens gondjával szemben mutatott alázata nélkül ez egy sokkal rögösebb 1,5 éves út lett volna annál, ahogy én azt megéltem.

Rendkívüli eredményeket értem/értünk el!
Ma már a lelkem olyan erős állapotban van, ami képes a helyes irányba vezetni (drogoktól mentesen) a testemet és az életemet is és nem utolsó sorban a környezetem is élvezi, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb személyiség lettem.

Mivel én ebben a cipőben jártam még a folyamat megkezdése előtt, ezért azoknak szeretném szívből ajánlani Andrást, akik azt hiszik, hogy csak a gyengék szorulnak terapeutára vagy pszichológusra… pedig a problémák megoldására itt megtalálhatja a választ az, aki ráébred gondjai megoldásának szükségességére.

Több terapeutával volt már dolgom, és nekem eddig András volt messzemenően a legjobb. Úgy tapasztaltam, hogy nagyon sokat számít a pozitív hozzáállás, a kedvesség és az őszinteség, amivel ő rendelkezik. Maga a módszere nagyon tetszik, legalábbis belőlem olyan dolgokat hozott elő, melyeket mélyen eltemettem magamban, holott nagyon fontosak. És ennek örülök.
Összefoglalva pozitív tapasztalatom van, pedig azt gondolom nagyon mély depresszióval kerültem oda. A pokoltól való félelem átjárta minden napom szinte minden percét, és én- Andrással ellentétben- az elején nem hittem igazán, hogy ezen lehet „segíteni”. Lehetett, ő megmutatta hogyan, és ma elmondhatom, hogy 90%-ban pokolmentes az életem, és jól vagyok.

Egy év egyéni foglalkozás után úgy érzem, hogy nincs ehhez fogható, ami ennyire meggyógyítaná és felszabadítaná a lelkemet. Kipróbáltam már kineziológiát, spirituális önismereti tanácsadást, családállítást, egyéb önismereti tréningeket, de itt éreztem egyedül, hogy hosszútávon és tartósan megkönnyebül a lelkem. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Andrással nagyon jó, és eredményes volt együtt dolgozni. Két fontos kérdésben is képes voltam döntést hozni, amiben addig nem láttam a megoldást, de talán a pontos problémát sem. Az egyik gyakorlattal viszont megláttam mindent, és mintha mázsás kő esett volna le a szívemről, hogy tisztán látok és dönthetek. Egy héten belül megoldódott a problémám, visszatértek lekötött energiáim. Csak köszönetet mondhatok szeretetteljes munkájáért.

Lányom születésével minden megváltozott! Olyan személyiségjegyekre világított rá az, hogy Anya lettem, amit nem tudtam azelőtt magamról. A folytonos szorongás hatására ez odáig fajult, hogy a tejtermelésem olyan volt mint a meségben: „hol volt, hol nem volt”…Segítséget kérve Andrástól, már egy hónap után érezhető volt a foglalkozások hatása. Kevesebbszer tört rám a szorongás, vagy ha mégis előjött, akkor hamarabb tudtam túllendülni rajta, a tejtermelés kiegyensúlyozottá vált, és lassan eljutottam odáig, hogy mindezek ellenére, elég jó anyja vagyok lányomnak! Úgyhogy köszönet érte!